Kedves 10.b!
Kérdések a három részre szakadó Magyarország témakörének javításához:
1. Kik léptek fel trónkövetelőként HM halála után? (3 válasz = 1 pont) Habsburg Miksa, Jagelló Ulászló cseh király, Jagelló János Albert
2. Mi döntötte el a küzdelmet a Jagellók és a Habsburgok között? (2 pont) Ulászló elsőként fogadta fel Mátyás zsoldosait, így már katonai erő birtokában tudott tárgyalni. Corvin Jánossal kiegyezett.
3. Mit kapott CJ, és hogyan végezte? (2 pont) Megtarthatta birotkait, elnyerte a Szlavón bánságot. Szlavón bánként felmentette Jajcát, haláláig harcolt a törökkel.
4. Mikor uralkodott II. Ulászló? (1 pont) 1490-1516
5. Milyen feltételeket szabtak a rendek II. Ulászlónak? (2 pont) Saját költségére megvédi az országot, , nem szedi be a rendkívüli hadiadót, minden fontos kérdésben kikéri a rendek véleményét.
6. Mi volt az oka a királyi hatalom végzetes megrendülésének? (2 pont) Erélytelen személyiség, nincs belső bázisa, nincs ereje ahhoz, hogy beszedje a rendkívüli hadiadót, és nem tudta fenntartani a zsoldossereget (a fekete sereget szélnek eresztették, Kinizsi szétveri maradékait), a királyi jövedelmek a negyedükre csökkentek.(kb. 200 000 aranyforint), Ulászló a királyi birtokállomány maradékát is eladományozta.
7. Melyik két párt küzdelme jellemezte a Jagello-kort? (1 pont)
8. A bárói és a köznemesi
9. Melyek a afőnemesség legfontosabb jellemzői? (2 pont) Megszerezte a jogot az ország védelmére, beszedte a rendkívüli hadiadót, de ezen az egymás elleni harcukat folytatták. Banderiális hadrendet tartottak fenn. A királyi tanácson és a hivatali szervezeten keresztül kezükben tartották az országot. A bárói rang a Jagelló-korban intézményesült: Saját bandériumot tarthatott fenn, , családja örökíthette különleges jogait, meghívás nélkül, személyesen vettek részt a királyi tanácsban.
10. Mi jellemezte a köznemességet? (2 pont) A vármegyei életben volt fontos szerepe, és a rákosi országgyűléseken nagy létszámban jelentek meg, ezzel ellensúlyozták gyengeségüket.
11. Kit és miért támogatott a köznemesség? (2 pont) Szapolyai Jánost, mert szóban és részben politikájában támogatta igényeiket.
12. Mit tartalmazott az 1505-os rákosi végzés? Miért hozták? (2 pont) A jövőben csak magyar születésű királyt fognak választani. Azért hozták, mert Ulászlót szélütés érte, és a köznemesség biztosítani akarta támogatottjának, Szapolyainak a trónigényét.
13. Mit tartalmazott az 1515-ös Habsburg-Jagello házassági szerződés? (2 pont) Megegyezés Jagello Anna és Habsburg Ferdinánd valamint Habsburg Mária és Jagello Lajos házasságáról
14. Miért és hogyan vesztett súlyából a királyi hatalom II. Lajos uralkodása alatt? (2 pont) A trónralépésekor még csak 10 éves volt, de mivel nem tudtak megállapodnia gyám személyében, nagykorúsították, az ügyek intézésére egy tizenhat nemesből, hat báróól és hat főpapból álló tanácscsra bízták.
15. Mit tartalmazott Werbőlczy Tripartituma? Mi lett a sorsa? (2 pont) Összefoglalta és rendszerezte benne a korabeli szokásjogot. A magyar törvényekből (Aranybulla, 1351-es törvények) vezette le a nemesi szabadságjogokat: nem lehet törvényes elmarasztalás nélkül letartóztatni, ellenállási jog, nem adóznak és csak az ország védelmében kötelesek katonáskodni, személyében és javaiban háboríthatatlan.A Szent Korona tan szerint Nem emelték törvényerőre, maga W. adatta ki Bécsben saját költségén.
16. Mit jelent, hogy a magyar jobbágyság Mátyás halála után differenciálódott? (2 pont) Kialakult egy vékony gazdagparaszti réteg, tömeges volt a zselléresedés (töredéktelekkel rendelkező jobbágy)
17. Milyen törvények rontották a jobbágyság helyzetét a 16. század elején? (2 pont) Mezővárosok adóztatásáról (fejenkénti adózás), eltiltásuk a vadászattól és a halászattól, szabad költözés korlátozása.
18. Ki volt Bakócz Tamás, és mi a szerepe a magyar történelemben? (2 pont) Jobbágyi sorból emelkedett fel, esztergomi érsek és bíboros. Kísérletet tett a pápai cím megszerzésére, és miután ez nem sikerült neki, X. Leó pápa keresztes hadjárat megszervezésével bízta meg kárpótlásul. A keresztes zászlók alá sok szegény állt, de B. nem talált tekintélyes vezetőt. Ezért Dózsa Györgyöt bízta meg a vezetéssel. A keresztes hadjárat hamarosan parasztfelkeléssé alakult át.
19. Hol volt a felkelést lezáró csata? (1 pont) Temesvárnál
20. Hogyan büntették a jobbágyságot a felkelés miatt? (2 pont) Vezetők kivégzése, törvények: a költözés tilalma, robot emelése – a nemesség gazdasági érdekeinek biztosítása.
21. Miért volt kedvezőtlen az erőviszonyok alakulása a magyar-török párharcban? (2 pont) A török birodalom fénykorát élte, hatalma csúcsán volt. Magyarországon a királyi hatalom a mélyponton.
22. Miért volt reménytelen a külpolitikai helyzet Magyarország számára az 1520-as években? (2 pont) A Habsburgoktól remélhettek csak külföldi segítséget, de az ellenük létrejött cognaci liga miatt a H-kal együtt Mo. Is elszigetelődött.
23. Hogyan változott meg a török külpolitika a 20-as évek elején? (2 pont) Szelim halála után I. Szulejmán képett trónra. Ő a régi követelésekkel lépett fel, de követeit börtönbe vetették Budán, ezzel magukra haragították. Sz. A támadás mellett döntött.
24. Mikor és milyen események jelezték az első végvári vonal szétesését? (2 pont) 1521. Nándorfehérvár elesése, Szabács elvesztáse, elesik Szrebernik, Zimony, Orsova: az ország a Duna mentén védtelenné vált.
25. Melyek voltak a mohácsi csatavesztés okai? (2 pont) Katonai okok: helyszín rossz megválasztása, rossz taktika, Szapolyai megkésése, török túlerő. Külpolitikai okok: Mo elszigetelődése.
26. Milyen következményei voltak a mohácsi csatavesztésnek? (2 pont) Közvetlen következmény: Sz. Bevonul Budára, a török végigrabolja az országot majd kivonult az országból. Az ország király nélkül maradt, politikai vezető ereje, az ország védtelen.
27. Mi szólt Szapolyai mellett? (2 pont) Ő az ország leghatalmasabb földbirtokosa, a legnagyobb haderő ura, erdélyi vajda, az 1505-ös rákosi végzés, nemzeti királyként léphet fel.
28. Mi alapján tekintette magát H. Ferdinánd Mo. Királyának? (2 pont) A Habsburg-barát bárók megválasztják és megkoronázzák. A H-J házass szerz alapján. Bátyja támogatja: 10 000 zsoldost fogad. Megveri Sz. seregét.
29. Kihez fordult segítségért SzJ? Miért, milyen körülmények között? A Habsburgok ellenfeleitől remélt segítséget. A franciák és Velence biztatására a gyulafehérvári káptalanhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy szabad-e a törökhöz fordulni. A káptalan válasza igen volt. Ezután a szultánhoz fordult, aki támogatáráról biztosította.
30. Mit jelent a “Szulejmán ajánlata”-elmélet? (2 pont) Értékelés a magyar történetírásban, ami szerint Sz. nem akarta megszállni az országot, érdekeinek ekkor egy hűbéres állam kialakítása felelt meg, és olcsóbb is lett volna, mint a megszállás.
31. Mi az ellenvetés a szemben“Szulejmán ajánlata”-elmélettel szemben? (2 pont) A másik nézet szerint nem volt ilyen tudatosság a török politikában: a török hódítás módszere a három lépés fokozatossága: portyákkal gyengíteni, hadjáratokkal megtörni, bekebelezni az áldozatot.
32. Hogyan szakadt két részre Mo.? (2 pont) Sz. 1529-ben hadjáratot indított, hogy megszerezze SzJ részére az országot. Elfoglalta Budát, és átadta SzJ-nak. Majd Bécs ellen fordult: ez volt Ferdinánd székhelye. Az ostrom elhúzódása miatt fel kellett adnia.
33. Mit tartalmaz az akciórádiusz (hatósugár)-elmélet? Milyen események igazolják? (1 pont) Az oszmán hadsereg Magyarország belső területeitől nyugatra már nem tudott eredményesen hadat viselni.
34. Mi volt a jelentősége Kőszeg 1532-es ostromának? (2 pont) Az egy hónapos ostrom sikeres volt, de Jurisics Miklós és a kőszegiek hősies ellenállása miatt már nem került sor Bécs ostromára. Valószínű, hogy Szulejmán a Bécsnél gyülekező nagy haderő miatt időhúzási célból ostromolta meg Kőszeget.
35. Mit tartalmazott az 1533-as oszmán-Habsb. szerződés? (2 pont) Ferdinánd elismerte, hogy a szultán Jánosnak adta az országot. Cserébe Sz elismerte Ferdinánd jogait az ország nyugati részében.
36. Ki, mikor kötötte, és mit tartalmazott a váradi béke? (2 pont) Szapolyai és Ferdinánd. Kölcsönösen elismerik egymás királyságát. Megosztotották az országot a fennálló helyzet alapján. János halála után az ország F-ra és utódaira száll. János utódai nevében is lemond a trónról.
37. Miért került sor a váradi béke megkötésére? (1 pont) A harc értelmetlen és eredménytelen volt. Úgy tűnt, Szapolyai utód nélkül hal meg.
38. Milyen események változtatták meg a helyzetet 1540-ben? (1 pont) Szapolyainak fia született, majd ő maga meghalt. F. érvényesíteni akarta a váradi szerződést.
39. Miért szállta meg Szulejmán 1541-ben Budát? 1 pont Nem látta biztosítottnak a helyzetet, mert János Zsigmond, Szapolyai János fia csecsemő volt.
40. Hogyan rendezte a helyzetet Szulejmán Buda megszállása után? 1 pont Izabellának és a csecsemőnek adata Erdélyt és a Tiszától keletre fekvő területet.
41. Mikor kötötték, és mit tartalmazott a gyalui egyezmény? Izabella és János Zsigmond lemondott országáról kárpótlás ellenében. Átadták a Szent Koronát.
42. Hogyan zajlott és milyen eredményt hozott az ország visszafoglalásának kísérlete 1551-ben? Castaldo csapatai követségnek soknak, hadseregnek kevésnek bizonyultak. Fráter György taktikázásra kényszerült. Castaldo bizalmatlanná vált vele szemben, Alvincon, 1551 decemberében meggyilkoltatta.
43. Milyen reakciót váltott ki a török részéről az 1551-es egyesítési kísérlet? Török hadjárat azzal a céllal, hogy Erdélyt hódoltassák, az országrészeket elszigeteljék.
44. Milyen várakat foglalt el a török 1552-ben? (min. 4 =2 pont, minden vár fél pontot ér! Veszprém, Temesvár, Nógrád, Drégely, Szécsény, Szolnok
45. Mi volt az egri vár jelentősége az ország védelme szempontjából? (1 pont) A keleti és a nyugati országrész kapcsolatát biztosította.
46. Mikor és hol volt a 16. századi várháborúk utolsó nagy ostroma? Milyen eredménnyel zárult? (2 pont) 1566. Szigetvár, a törökök elfoglalják, de Szulejmőán közben meghalt, Szelim pedig hazaindult, hogy hatalmát biztosítsa.
47. Mi zárta le a várháborúk első szakaszát 1568-ban? (1 pont) A drinápolyi béke a fennálló helyzetet rögzítette: a Habsburgok vállalták éves adó fizetését.
48. Melyek voltak a királyi Magyarország kormányzására létrehozott kormányszervek? (1 pont) Magyar Kamara, Szepesi Kamara, Magyar Kancellária, Udvari Haditanács (az egész birodalomra kiterjedt)
49. Miért szenvedett csorbát a királyi Magyarországon az ország függetlensége? (2 pont) Az uralkodó az udvari kamarának rendelt alá a magyar pénzügyeket, az Udvari Haditanács Magyarország védelmét úgy látta el, hogy nem volt a király és a magyar hadszervezet között önálló magyar kormányszék. Nem töltötték be a nádori méltóságot, helyette helytartókat neveztek ki.
50. Melyek voltak az új végvári rendszer legfontosabb várai? (10) 2 pont: hiányzó elemenként fél pont levonás) Kanizsa, Szigetvár, Győr, Veszprém, Komárom, Fülek, Eger, Nógrád, Sümeg, Tata, Palota, Szerencs
51. Hogyan újították fel a végvári rendszert? (1 pont) Alacsonyabb, szélesebb védművek, új bástyák, olasz illetve füles bástya.
52. Milyen közigazgatási egységeket hoztak létre a törökök a Hódoltságban? Kik álltak ezek élén? (2 pont) Budai és temesvári vilajet. A vilajeteken belül szandzsákok. Élükön a beglerbégek (pasák) illetve a bégek álltak. Később újabb vilajetek létesültek.
53. Milyen hivatalok jöttek létre a hódoltságban? Kádik, muftik: igazságszolgáltatás, deftertek: adóztatás,
54. Mi súlyosbította a parasztok terheit a török megszállás alatt? (2 pont) Rablások, gyermekadó, lakosság elhurcolása, kettős adóztatás
55. Ki a bég? (1 pont) A szandzsák élén álló középszintű vezető.
56. Mi a defter? (1 pont) Az Oszmán Birodalom központi pénzügyigazgatásának könyvei, amelyek regisztrálták az adózókat és a befizetett adókat.
57. Mi a dzsizje /harádzs? (1 pont) A parasztok által fizetett örök állami adó. Összege évi egy aranyforint volt évente portánként.
58. Mi a fülesbástya? (1 pont) Újolasz bástyafajta magyar neve, azhágyuállásokat fülhöz hasonló előugró falak védték a támadók ágyuival szemben.
59. Mi a hatósugár-elmélet? (1 pont) Az egyes hatalmak befolyásának földrajzi határai vannak. Így a török birodalom hatósugara Magyarország közepéig terjedt, mivel a hadsereg felvonulási ideje a nagy távolság miatt lehetetlenné tette a további hódításokat.
60. Mi a hódoltság? (1 pont) A török által az ország középső részén elfoglalt terület, ahol kiépült a török uralmi szervezet, de megmaradt a magyar adóztatás, a jogi, vallási és kulturális kapcsolatok.
61. Ki a janicsár? (1 pont) Az Oszmán Birodalomjólképzett, tűzfegyverekkel felszerelt gyalogos katonái. Tagjait rabszolgákból, a gyermekadóból verbuválták, oszmánnak nevelték.
62. Ki a kádi? (1 pont) Az iszlámban a Korán alapján ítélkező bíró.
63. Mi a Magyar Kamara? A pénzügyek irányítására a Habsburg Ferdinánd által létrehozott hivatal. Jogilag független, de gyakorlatilag az osztrák kamarának volt alárendelve.
64. Mi a Magyar Kancellária? Az idegenben élő királyok mellett működő oklevélkiadó szerv. A Habsburgok ezen keresztül irányították a magyar államgépezetet.
65. Mi a majorság? A földesúr saját kezelésű földje, melyet a birtokos a jobbágyok munkájával (robot) műveltetett meg.
66. Mi a mezőváros? ( 2 pont) A városi kiváltságoknak csak egy részével rendelkeztek: a város és a falu közti átmenetet jelentették. Lakossága mezőgazdasággal foglalkozott, lakói többnyire jobbágyok. A földesúri bíráskodás alá tartozták, és nem vehették körbe a települést fallal. Privilégiumaik: vásártartás, egy összegben adózás.
67. Mi a Partium? (1 pont) A részek. Az Erdélyi Fejedelemség Magyarországhoz tartozó része (Temes, Arad, Zaránd, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok, Szatmár, Máramaros)
68. Ki a rája? (1 pont) Az oszmán birodalom nem mohamedán alattvalói.
69. Mi a röghözkötés? A jobbágyok szabad költözésének tilalma.Törvényként az 1514-es parasztháború után jött létre Magyarországon.
70. Mi a hász birtok? (1 pont) A szultán birtokában levő birtok, amelyet szolgálati birtokként adott a szpáhiknak.
71. Ki a szpáhi? (1 pont) Az oszmán birodalom szolgálati birtokkal rendelkező lovaskatonája. A zsoldot birtok formájában kapták.
72. Ki a zsellér? A parasztság elszegényedő, földjét vesztett rétege: töredéktelekkel, gyakran csak házhellyel rendelkeztek.
|
|
